LÁTNIVALÓK/VáROSTöRTéNET  

Kaposvár története

A mai Kaposvár területe ősidőktől lakott volt - kelták, rómaiak, avarok váltották egymást az évezredek alatt -, s a 900 körül megjelenő honfoglaló magyarok apró szláv és germán településeket találtak ezen a tájon. A honfoglalást követően Koppány törzse telepedett le Somogyban. A település neve - mely eredetileg a kapu szóból származik - először 1009-ben, Szent Istvánnak a pécsi püspökség határait kijelölő alapítólevelében jelent meg. 

1061-ben Atha (Ottó) somogyi ispán bencés monostort alapított, melynek felszentelésén Salamon király és Géza herceg is megjelent. A tatárjárást követően, IV. Béla uralkodása idején épült fel Kaposvár első vára. A középkorban nem jött létre a vár körül számottevő település - egyrészt mert a területet elkerülték a kereskedelmi útvonalak, másrészt nem kedvezett a fejlődésnek a különféle nemzetségek állandó torzsalkodása sem. Végül a helyi viszálykodások időszakát a török ágyúszó zárta le. A mohácsi csata utáni évtizedekben a környéket is végigportyázták Szulejmán hadai. A törökök 1555. szeptemberében foglalták el a kaposi várat, s ezt 131 évig tartó török megszállás követett. Ez idő alatt Kaposvár - bár egy kisebb közigazgatási központ lett - inkább katonai bázisként működött. A keresztény hadak végül 1686-ban szabadították fel Kapos várát. A hódoltság évei után úgy tűnt, végre elindulhat a fejlődés. Felépült a templom, megalakult az első céh. A 18. század eleje azonban fejlődés helyett csapásokat hozott a településre. A Habsburgok 1702-ben földig romboltatták a sok vihart megért várat, s ami megmaradt, az a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el.

A pusztulás után az Esterházy család nevéhez köthető a város újratelepítése, illetve gazdasági és közigazgatási szerepének erősödése. A város 1703-ban vásártartási jogot kapott, majd felépült az első népiskola, új templomot emeltek, végül 1749-től véglegesen Kaposvár lett a megyeszékhely. Egyre több iparos és kereskedő települt a városba, így a lakosság száma növekedésnek indult. Ám még ennél is nagyobb jelentőségű, hogy a 19. századtól már jelentős egészségügyi, kulturális és közművelődési intézményeket hoztak létre. Az apró mezőváros elindult a polgárosodás felé. Kialakult a városközpont a vármegyeházával, a városháza épületével, a nagytemplommal és már kőburkolatú utakon járhattak a Kaposvárra látogatók. 

Történetének egyik legvirágzóbb korszakát kétségtelenül a kiegyezés után élte Kaposvár. Ez legfőképp a vasútépítésnek köszönhető - 1872-ben végre Kaposvárra is bepöfögött az első mozdony. Ezzel megnyíltak a lehetőségek a kereskedők és iparosok, a város gazdasági életének fejlődése előtt. 1873-ban Kaposvár elnyerte a rendezett tanácsú város címet.  Az1900-as évek elején már tizenegy nagy iparvállalatot mondhatott magáénak a város, többek között az 1894 őszén már üzemelő kaposvári cukorgyárat, amely akkor az ország egyik legjelentősebb ipari üzeme volt. A lakosság számának növekedése együtt járt a város terjeszkedésével. Az első jelentősebb, tervszerű városfejlesztés Németh István nevéhez köthető, aki 1895 és 1911 között volt a város polgármestere. Az itt lakók számára egyre fontosabbá vált lakókörnyezetük, így 1912-ben megalakult a Kaposvári Szépítő Egyesület - település ekkor vált igazán "virágos várossá".

A rohamos gazdasági fejlődéssel igyekeztek lépést tartani a kulturális élet képviselői is. 1904. áprilisában került ki a nyomdából a megye első napilapja, a Somogyi Hírlap első száma. 1911. szeptemberében pedig átadták az új kaposvári kőszínházat, amely akkoriban az ország legmodernebb és legnagyobb színháza volt. Hamar utat tört magának egy új művészeti ág, a film is: Kaposváron a 20. század első évtizedében már három mozi működött. Sorra alakultak a kulturális, művészeti egyesületek. A művészeti élet pezsgését jelzi, hogy olyan jeles művészek telepednek le, vagy keresték fel a várost, mint Rippl-Rónai József, Ady Endre, Fekete István vagy Bernáth Aurél.

A századelő békés, fejlődést hozó éveinek az I. világháború vetett véget, melyből - csakúgy, mint a magyar történelem legjelentősebb eseményeiből - a kaposváriak, a kaposvári gyalogezred katonái ismét kivették a részüket. A városba azonban nélkülözést, elégedetlenséget hozott a háború. 

A háborús éveket követően, szép lassan talpra állt a város, bár a vasúti közlekedés szerepe csökkent, ezt ellensúlyozta, hogy elindult az autóbusz közlekedés, 1929-ben pedig Taszáron megépült a repülőtér. Kaposvár ipari városból egyre inkább kereskedői-tisztviselői kisváros lett, s ezt mind jobban tükrözte a városkép alakulása is - tiszta, rendezett és kellemes polgári hangulatot árasztó városka lett, éttermekkel, kávézókkal, pezsgő kulturális élettel. 

A boldog békeéveket egyre jobban beárnyékolta az országos politika, majd Kaposvárt is elérte a II. világháború szele. A harcokban csaknem ezer kaposvári halt meg vagy tűnt el. 1944-ben, egy év leforgása alatt kétszer került idegen megszállás alá a város. Márciusban a német katonák vonultak be Kaposvárra, majd december 2-án elérte a várost a szovjet front is.

A háború szerencsére nem okozott jelentős pusztításokat a település épületeiben. A mindig egy kicsit "rebellisnek" tartott Kaposvár ezúttal is az újrakezdés politikai folyamatainak élére állt. Elkezdődött az "új típusú" ipar fejlesztése, a szocialista iparosítás. Ennek eredménye lett például a textilművek, a ruhagyár, a húskombinát és a villamossági gyár. 1956-ban a kaposvári lakosság az elsők között csatlakozott a forradalomhoz, ám november 4-én a város utcáin is végigdübörögtek a szovjet tankok: a forradalom bukásának és az azt követő megtorlásnak számos kaposvári esett áldozatul. Köztük a város szülötte, Nagy Imre, a forradalom mártír miniszterelnöke.

 

A következő évtizedben megindult az ipar fejlődése, elkezdődött a tömeges lakásépítés. 1970-től új, panelházakból álló lakótelepek épülnek, kitolódott a város közigazgatási határa is - 1950-ben Kaposszentjakabot, 1970-ben Kaposfüredet és Toponárt, 1973-ban Töröcskét csatolták Kaposvárhoz. 1990-ben Kaposvár megyei jogú városi rangot kapott, 1993-tól pedig püspöki székhely lett.

A tudomány és kultúra területén olyan nevek tették országosan, sőt a határokon túl is ismertté Kaposvárt, mint a Csiky Gergely Színház, a Vikár Béla Kórus, a Somogy Táncegyüttes vagy a Berzsenyi Társaság.

 

Csodálatosan újjászületett, a századelő békés érzetét keltő, kissé mediterrán hangulatú belvárosával, igazi európai várossá vált a somogyi megyeszékhely.

Akár itt él az ember, akár csak néhány kellemes napot szeretne eltölteni, hangulatával Kaposvár mindenkit magával ragad!

  Forrás: Tourinform Iroda Kaposvár - www.tourinformkaposvar.hu - 2020-07-08 03:12