LÁTNIVALÓK/VáROSTöRTéNET  

Kaposvár története

A mai Kaposvár területe ősidőktől lakott volt - kelták, rómaiak, avarok váltották egymást az évezredek alatt -, s a 900-as években a honfoglaló magyarok is megjelentek. A 10. század végén már biztosan Koppány uralta a területet, amely nem sokkal később Szent István birtokába került. A Kapos folyó neve 1009-ben, István királynak a pécsi püspökség határait kijelölő alapítólevélben jelent meg először. A kapu szóból származik; itt Copus alakban említették.

1061-ben Atha (Ottó) somogyi ispán bencés monostort alapított a mai Kaposvár területén fekvő Zselicszentjakabon; felszentelésén Salamon király és Géza herceg is megjelent. Kaposvár vára a 14. század folyamán épült fel a Kapos folyó völgyében. A kedvező helyen, fontos utak találkozásánál fekvő földön kezdetben mégsem fejlődött ki jelentős település, valószínűleg azért, mert a terület hamar kikerült a király kezéből, ráadásul több - egymással is civakodó - birtokos között oszlott meg. Végül a török ágyúszó zárta le a helyi viszálykodások időszakát. A mohácsi csata utáni évtizedekben a környéket végigportyázták Szulejmán hadai. A törökök 1555 szeptemberében foglalták el a kaposi várat, s ezt 131 évig tartó török megszállás követte. Ez idő alatt Kaposvár - bár egy kisebb közigazgatási egység központja lett - inkább katonai bázisként, török végvárként szolgált. A keresztény hadak 1686-ban szabadították fel a várat, amelyet a Habsburgok 1702-ben leromboltattak. A hódoltság évei után úgy tűnt, végre elindulhat a fejlődés: templom épült, céhek alakultak, Kaposvár vásártartási jogot kapott. A Rákóczi-szabadságharc idején viszont szinte teljesen elpusztult-elnéptelenedett a település.

A város újratelepítése, illetve gazdasági és közigazgatási szerepének megerősítése az Esterházy családhoz köthető. A telepítési szerződést a földesúr, Esterházy Pál herceg 1712. december 1-jén írta alá. Hamarosan felépült az első iskola, új templomot emeltek, s 1749-től véglegesen Kaposvár lett a megyeszékhely. Egyre több iparos és kereskedő települt a városkába, a lakosság száma növekedni kezdett.

A 19. századtól már jelentős egészségügyi, kulturális és közművelődési intézményeket is létrehoztak, s a kis mezőváros elindult a polgárosodás útján. Megnyílt az első gimnázium, felépült az új vármegyeháza, a kórház és a nagytemplom. 1872-re a vasút is elérte Kaposvárt, amely a következő évben véglegesen városi rangot kapott. A századforduló körüli évek nagyarányú fejlődését egyebek közt az jelképezte, hogy termelni kezdett a cukorgyár, több szálloda és bankház nőtt ki a földből, s megépült a mai vasútállomás, a városháza és a törvényszéki palota.

 

 

 

 

A rohamos gazdasági fejlődéssel a kulturális élet is igyekezett lépést tartani. A 20. század elején napilapok indultak, sorra alakultak az egyesületek, létrejött a Berzsenyi Társaság, több templom épült, újabb iskolákat alapítottak, mozik nyíltak, s 1911-ben átadták a kőszínházat. A városba visszaköltöző európai hírű festőművész, Rippl-Rónai József Róma-hegyi villája (amelyet Ady Endre is meglátogatott) a kulturális-művészeti élet egyik központjává vált. A századforduló városfejlesztő polgármestere, Németh István hivatali időszaka hozta el az északi irányban terjeszkedő megyeszékhely első aranykorát; ekkortájt alakult ki a mai belváros építészeti arculata, amelyet főként a szecessziós és eklektikus középületek és lakóházak tesznek vonzóvá.

A várossá fejlődés dinamikus korszakának a sok nélkülözést és szenvedést hozó első világháború vetett véget. Az a "nagy háború", amelyből a 44. számú kaposvári közös gyalogezred katonái - a hősiességükről és szavajárásukról egyaránt híres "rossebbakák" - is alaposan kivették a részüket.

A háború, a kommün és Trianon megrázkódtatása után lassan talpra állt a település, amely kereskedői-tisztviselői várossá kezdett átalakulni a Horthy-korban. Megindult az autóbusz-forgalom, s az 1920-as években a közeli Taszáron felépült a repülőtér. Folytatódott az északi területek beépítése, ahol létrejött Tisztviselőtelep és a mai Berzsenyi park. A "Virágos Kaposvár" mozgalom is most, dr. Kaposváry György polgármestersége idején szerzett országos hírnevet a rendezett és polgári hangulatot árasztó városkának.

A békés építkezés éveit az újabb világháború követte, amely mind több szállal fonta be az itt lakók életét. 1942-ben a kaposvári 10. könnyű hadosztályt is a keleti frontra irányították. A kaposvári polgárok egy részére különösen sok szenvedés várt: a zsidók többsége nem tért vissza a haláltáborokból. A szovjet csapatok 1944. december elején foglalták el a március óta német megszállás alatt álló várost.

A háború szerencsére nem okozott jelentős pusztítást Kaposváron, ahol az 1945-ös és az 1947-es választásokat is a polgári pártok nyerték meg. Hamarosan azonban kiépült a kommunista egyeduralom. A "szocialista iparosítás" eredményeként jött létre például a textílművek, a ruhagyár, később a húskombinát, a villamossági és az elektroncsőgyár - a kaposvári munkásság azonban 1956 őszén késlekedés nélkül csatlakozott a forradalomhoz. A szabadságharcot követő megtorlásnak a város szülöttje, Nagy Imre miniszterelnök is áldozatul esett.

 

A század második felében jelentősen bővült a megyeszékhely területe: 1950-ben Kaposszentjakabot, 1970-ben Kaposfüredet és Toponárt, 1973-ban Töröcskét csatolták Kaposvárhoz. A hatvanas években - tömeges lakásépítéssel - megindult az északnyugati városrész kialakítása.

A gyökereit 1950-ig visszavezető tanítóképző intézet csakúgy a hetvenes években vált főiskolává, mint az 1961-ben alapított felsőfokú mezőgazdasági technikum. Néhány kulturális intézmény messze földön is jó hírét keltette a városnak, így a "Kaposvár-jelenséggel" új utat mutató Csiky Gergely Színház vagy a nemzetközi versenysikereket elérő Vikár Béla Kórus.

A rendszerváltozás óta kitágultak a keretek, amelyek között Kaposvár élete zajlik. 1990-ben megyei jogú város, 1993-ban püspöki székhely lett, 2000-ben pedig létrejött a Kaposvári Egyetem, amely 2021-től a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem campusa. A városfejlesztés legújabb eredményei közé tartozik az új aréna és a sportuszoda megépítése, a színház átfogó rekonstrukciója, a Kaposvári Közlekedési Központ kialakítása és a kórház egykori déli tömbjének új életre keltése is.

Csodálatosan újjászületett, a századelő békés érzetét keltő, kissé mediterrán hangulatú belvárosával igazi európai várossá vált a somogyi megyeszékhely.

Akár itt él az ember, akár csak néhány kellemes napot szeretne eltölteni, hangulatával Kaposvár mindenkit magával ragad!

  Forrás: Tourinform Iroda Kaposvár - www.tourinformkaposvar.hu - 2024-06-14 04:35