LÁTNIVALÓK/ÉRDEKESSéGEK  

Érdekességek, történetek

 

Nagyboldogasszony-székesegyház (Kossuth tér)

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a város lakói nem tudtak beletörődni a császári önkénybe. Tüntetőleg honvédsapkát, kokárdát viseltek. A császárellenes hangulat a fiatalokat is jellemezte. Amikor a Nagyboldogasszony templomban a pap a császárért akart imát mondani, a kaposvári gimnazisták azt köhögéssel akadályozták meg. Ahogy ez a korabeli jelentésben állt: "botrányt okozott a felséges fejedelemérti ima alatt erőltetett némi kehülés".

Másnap már csatlakoztak a diákokhoz a kóruson álló mesterlegények, így a köhögés még hangosabbá vált. Tizenegy diákot helyeztek vád alá tettükért: egy diákot kizártak a gimnáziumból, a többi diák 4-6 korbácsütésben, ill. jegyzőkönyvi megrovásban részesült.

 

Nepomuki Szent János szobor (Kossuth tér, a Nagyboldogasszony-székesegyház előtt)

Jánoska kaposvári szobra az elkészültekor még festetlen volt. A 19. század elején történt, hogy az éj leple alatt valaki befestette. Hiába keresték, a tettest nem találták meg. Csak hatvan év múlva jelentkezett a fővárosból Kaposi Illés, aki versbe szedve vallotta be tettét. Természetesen felajánlotta a szobor kijavítását is, de az akkori bíró ezt visszautasította.

 

 

 

 

 

Arany Oroszlán patika (Fő u. 19.)

Csokonai Vitéz Mihály egy kellemetlen fogfájás miatt volt kénytelen felkeresni Pyrker József patikáját - ez volt az oka a költő második kaposvári látogatásának Rippl-Rónai József kapcsolata a patikával sem mindennapi történet. A 14 éves fiút - rossz tanulmányi eredménye miatt - az édesapja beadta az Arany Oroszlánba patikussegédnek. Itt történt, hogy a bal kézfejét leöntötte kénsavval, melynek nyomát egy életen keresztül viselte. Annak ellenére, hogy ez az aprólékos munka nem volt neki való, beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karára, mint gyógyszerész hallgató. A II. évet az orvosi karon fejezte be, és ugyanitt kapott gyógyszerészmesteri oklevelet is. Ezt követően ismét visszatért Kaposvárra, az Arany Oroszlán patikába. Az ügyeleti szoba magányában festette meg a Fiatal nő estélyi virágos ruhában című képét.

 

Csiky Gergely Színház

A színjátszásnak mindig jelentős szerepe volt a városban, emiatt a 19. század végére már esedékessé vált egy állandó kőszínház építése. A város vezetői 1908-ban kijelölték a helyét és meghirdették a nyilvános pályázatot. A rossz nyelvek szerint a kívánságok között szerepelt az is, hogy legalább egy ülőhellyel nagyobb legyen, mint az akkori pécsi Nemzeti Színház. Végül 1911-ben nyitotta meg kapuit a maga idejében az ország legdrágább, legmodernebb és legnagyobb - akkor még 1400 nézőt befogadó - vidéki színháza.

 

Donner városrész

Donner János - aki osztrák és egyben sörivó ember volt -, hiányolta Kaposváron a jóízű sört. Időnként Grazból hozattak, de a szállítás hosszú ideig tartott, s útközben vagy megbuggyant, vagy elfogyott. 1857-ben Donner János a Kapos folyón túl felépítette a sörfőzdéjét és lakóházát. Mivel nem kapott engedélyt a sörfőzésre, ezért egy kocsmát is nyitott, amely rövid időn belül nagyon népszerűvé vált. Donner János kocsmája már rég nem létezik, de a városrészen rajta ragadt a neve. Emlékét egy a körforgalomban elhelyezett Söröskorsó alakú szökőkút őrzi, mely Sörös Rita szobrászművész alkotása.

 

Kaposvár városa még megannyi titkot és érdekességet rejt, melyek Önre várnak!

Amennyiben szeretné felfedezni az épületek falai mögött megbúvó történeteket, illetve közelebbről megismerkedne a város múltjával és jelenével, vegyen részt tematikus belvárosi sétáinkon!

  Forrás: Tourinform Iroda Kaposvár - www.tourinformkaposvar.hu - 2024-11-23 10:20